A folyamatos teljesítésű, más néven időszakos elszámolású ügyletekről (pl. havi bérleti díj, szolgáltatási szerződés havi díja) szóló számlák esetén a teljesítés dátuma nem a számla kelte, hanem az elszámolási időszakból, a fizetési határidőből és a számla keltéből adódik.

Ha az elszámolási időszak nem haladja meg az 1 évet, a teljesítés dátuma:

• Fő szabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja.
• Ha a fizetési határidő és a számla kelte is az időszak utolsó napja előtt van, akkor a teljesítés dátuma a számla kelte.
• Ha a fizetési határidő az időszak utolsó napja előtt van, de a számla csak az időszak utolsó napján vagy utána készül el, akkor a teljesítés dátuma az időszak utolsó napja.
• Ha a fizetési határidő éppen az időszak utolsó napja, akkor a teljesítés dátuma az időszak utolsó napja.
• Ha a fizetési határidő az időszak utolsó napja után van, akkor a teljesítés dátuma a fizetési határidő, de legfeljebb az időszak utolsó napját követő 60. nap.

Példa: márciusi (03.01.–03.31.) időszak, 60 napos fizetési határidő, a számla 04.05-én készül → a határidő 06.04., ez a 60. napnál (05.30.) későbbi, így a teljesítés dátuma 05.30. Ugyanez az eredmény akkor is, ha a számla késve, pl. 05.20-án készül el: a határidő ekkor 07.19., a teljesítés dátuma ekkor is 05.30. A fizetési határidő és a teljesítés dátuma tehát eltérhet.

A fizetési módnál a Teljesítési dátum beállításban választható az ÁFA tv. Időszakos algoritmus. Ilyen fizetési móddal készülő számlán a rendszer a fenti szabály szerint számolja a teljesítés dátumát, ha a számlán rendelkezésre áll az elszámolási időszak:

• Szerződéskezelés esetén az elszámolási időszak a szerződés teljesítés időszakából jön. Ha a rendszerbeállításokban (Számla / Választható számla kategóriák) az időszakos elszámolású számla engedélyezve van, a számlán megjelenő Időszakos elszámolású jelölés és az időszak kezdete/vége mezők is kitöltődnek, és az időszak vége szükség esetén kézzel javítható; a számítás ilyenkor ezt az időszak-véget használja. Enélkül a számlára behúzott szerződés teljesítés(ek) időszakának vége számít (több teljesítés esetén a legkésőbbi).
• Szerződéskezelés nélkül (vagy ha a számlán nincs elszámolási időszak) nincs automatizmus: a teljesítés dátuma kézzel szerkeszthető marad.

A kiszámolt teljesítési dátum a felületen nem módosítható. A fizetési határidőt a fizetési mód Fizetési határidő beállítása szerint kell megadni, vagy azt a rendszer állítja be.

Jogszabály: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.), 58. § — net.jogtar.hu. Az idézetek a hatályos szöveg 2026. októberi állapotát követik.

Ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, „teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja”.

Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés

• a) „a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi”,
• b) „az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik”.

Jelölések: V = az elszámolási időszak utolsó napja, H = fizetési határidő (esedékesség), K = a számla kelte (kibocsátás).

Megjegyzések:

• Az (1a) a) pont csak akkor alkalmazandó, ha mindkét feltétel teljesül (a határidő és a kelte is az időszak vége előtt van). Ha csak a határidő korábbi, a fő szabály marad.
• Ha a határidő az időszak vége után, de a számla kelte előtt van (pl. késve kiállított számla rövid határidővel), az (1a) b) pont szerint a határidő a teljesítés dátuma. A teljesítés dátuma ilyenkor korábbi a számla kelténél, ami megengedett.
• Késve kiállított számlánál, ha a határidő a számla keltéből számolódik és a 60. nap utánra esik, a teljesítés dátuma az időszak utolsó napját követő 60. nap.

• 58. § (2): ha az időszak meghaladja az egy naptári hónapot, és a termékértékesítésre a 89. § (Közösségen belüli adómentes termékértékesítés) alkalmazandó, a naptári hónap utolsó napján is időarányos részteljesítés történik.
• 58. § (3): ha az időszak meghaladja a 12 hónapot, időarányos részteljesítés történik a naptári év utolsó napján (ha az adót a 140. § a) pontja szerint az igénybevevő fizeti), egyéb esetben a tizenkettedik hónap utolsó napján is.
• 58. § (4): a szabály nem alkalmazható a 10. § a) pontja szerinti termékértékesítésre (pl. részletvétel, tulajdonjog-fenntartás).
• 58. § (5): ha a teljesítés előtt az értékesítő adóalany jogutód nélkül megszűnik, a teljesítés a megszűnést megelőző nap.

Ezekben az esetekben a teljesítés dátumát kézzel kell megállapítani (ilyenkor Kézzel szerkesztendő teljesítési dátumú fizetési mód javasolt).

Kapcsolódó oldalak:

• Fizetési módok
• Szerződéskezelés
• Tömeges számlázás szerződésekből